Termékenységi tánc az őskorban

 A hastánc, pontosabban az orientális tánc a világ legrégebbi táncformáiból alakult ki. Kb. 7000 éves múltra tekint vissza. Régészeti bizonyíték /pl: spanyolországi kőkorszaki barlangrajzok/ van arra, hogy már az őskorszakban művelték, speciális termékenységi táncként alkalmazták, ahol kizárólag lányok, asszonyok táncolták. Közép-Afrikában például a szülés előkészítésére használták, énekszó, taps, és a szülési mozdulatok eltáncolása jellemezte.

Vallási és örömszerző tánc az ókorban

 Az ókori Egyiptomból, Görögországból, a sumérok földjéről szintén maradtak ránk feljegyzések, eszközök, tárgyak, melyek táncosokat ábrázoltak: pl. szobrok, görög vázák. Ezeken a táncosok fúvós hangszerekre, fátyolban, "alig ruhában" táncolnak.

A görögök történelmük során titkos szertartásokon vettek részt, melyek szerves részét képezte a tánc. Ezek kezdetben Dionüszosz, Bacchus természetisteneket imádó, féktelen, orgiaszerű szertartások voltak, majd a többi, termékenységgel összefüggésbe hozható isten, istennő imádata is /pl. Afrodité, Artemis/ hasonlóképpen zajlott: éjszakai szertartások, alsóneműt viselő, papnők, szűzek, leányok, asszonyok ütős, csörgős, fúvos hangszerekre történő, rajongó, önkívületi, buja, eksztatikus táncokkal imádják istenüket, ahol gyakran kígyókat is alkalmaztak.

Ha csak egy mozgásra vágysz, ami nem túl megerőltető, ugyanakkor mindent átmozgató, egészséges mozgás - ilyen a hastánc.

Ha unod a hétköznapi rutint és kikapcsolódásra vágysz: hastánc

Ha érdekel a Kelet, ha tetszik az orientális zene, és mozogni szeretnél rá: - megint csak hastánc.

Javítja a testtartást, nőiesebbé teszi egész mozgásod.

A hastánc, pontosabb nevén orientális tánc sajátos, keleti mozgásvilágot takar. A tánc ősrégi formáiból alakult ki. Termékenységi, vallási, majd világi tánccá fejlődött az idők során.

 Alapvetően improvizációs tánc, színpadi formájában koreografált, ma már egyértelműen showtánc. A hastánc nevet a nyugati világ ragasztotta erre a mozgásra, mikor a XIX. sz. végén a világkiállításokon megismerték az orientális táncot. A legmélyebb benyomást a lüktető hasmozgás tette rájuk, ebből fakad e megfogalmazás.

 Valójában a hastánc testi síkon: a testrészek elkülönült tánca. A váll, mell, kezek, fej, törzs, csípő, has önállóan, másképp, ugyanakkor összhangban mozognak, a zene ritmusát és dallamát váltva vagy egyszerre lekövetve.

 Technikailag körök, nyolcasok, hullámok, rázások, rezegtetések különböző kombinációjából áll, forgásokkal, és stílustól függően apró szökellésekkel, lépésekkel tarkítva.

 A táncosok különböző eszközöket is használnak, ez lehet egy vagy több fátyol, ujjcin, csörgődob, bot, kard, gyertya, kígyó.

Lelki síkon a hastánc egyénre szabott élményeket nyújt. Ami közös bennük: a felszabadultság, a nőiség megélése, a közösség élmény, a világ kinyílása, érzelmek átélése, átadása. - egyszóval: Varázslat.